Reprezentáció

Rendkívül régen érdeklődöm a reprezentációk iránt. A börtönnel kapcsolatban erre a jelenségre kifejezetten figyelni kell, hiszen ennek segítségével fejthetjük meg, hogy a fogvatartottak hogyan észlelik a valóságot, illetve, hogy hogyan interpretálják azt.
Szociálpszichológiai szempontból rendkívül érdekes a börtönszituáció: ebben a helyzetben ugyanis a személy állandóan felügyelet alatt áll, érdekesség, hogy a börtönben szolgálatot teljesítők egyik feladata éppen abban, hogy azt vizsgálják, hogy a fogvatartott milyen viszonyban a valósággal. A fogvatartott valósággal fenntartott viszonya a börtönben különböző döntések tárgya. Egyes esetekben a döntés akár éveket is jelenthet a rabok életében. Teljesen nyilvánvaló, hogy a rabok ezt tudják, ezért igyekeznek manipulálni a börtönőröket. Egy átlagos börtönőr azonban nem szociálpszichológus.

A kultúra szempontjából is jelentős, hogy a börtönben mi a valóság, ugyanis a börtön egy teljesen egyedi kultúra, amit csak azok érthetnek igazán, akik ott élnek. A börtön kultúrájának az egyik sarkalatos része a reprezentáció. Nagyon kevesen kutatták ezt, ahhoz képest, hogy mennyi a börtönnel foglalkozó szociológiai vagy pszichológiai jellegű kutatás született. A fogvatartottak képeinek elemzése talán közelebb visz minket a börtön kultúrájához.

Stuart Hall elmélete szerint a reprezentáció a régi felfogás alapján a valóság egyfajta visszajelzése, avagy reflexiója, vagy még ennél is érdekesebb: a valóság eltorzítása. A régebbi felfogás alapján a reprezentáció képalkotás. A valóságról kialakult benyomás megfogalmazása többnyire képi eszközökkel.

Az angol nyelvi kultúrában a reprezentáció képviseletet vagy valami helyébe való lépést is jelent. Szociálpszichológiai szempontból a reprezentáció a való leképeződése. Ez utóbbi kognitív és organikus háttere is van. A kognitív háttér az agyban és a kultúrában rögzült információ feldolgozó mechanizmusokat jelenti, ilyen például a felidézés. Organikus hátteret az agy fizikális körülményeit jelenti. Nyilvánvaló, hogy valaki drog hatása alatt teljesen máshogy emlékszik vissza valamilyen dologra.

Stuart Hall szerint a reprezentáció az újabb felfogás értelmében egészen mást jelent. Ilyen szempontból a reprezentáció a megfigyelt jelenségnek való jelentésadást jelent. A dolgok meghatározása tehát a reprezentáció, majdnem az, ami a szociálpszichológiai attribúció. Az igazi jelenség és a reprezentáció között tehát van egy rés, amit Hall reprezentációs résnek nevez. Ha valamit értelmezünk, az mindenképpen reprezentáció, azaz a kulturális valóság része a reprezentáció, nem pedig torzítás.