Börtönikon 2. (Depriváció mint fogalmi keret a börtönrajzon)

Az alábbi poszthoz érdemes elolvasni ezt is: Börtönikon.

A fenti rajz talán öt-hat perc alatt készülhetett, jellegtelennek tűnik, azonban nagyon sokat árul el a börtönről magáról. Korábban elemeztem egy sokkal jellegzetesebb Börtönikon című rajzot, ami sokkal kidolgozottabb, bizarr - de a börtönre mégis jellemző - módon azonban, sokkal érzelemmentesebb is. Az a másik rajz tele volt élő, harsány szimbólumokkal, és a szimbólumok elemzése sok időbe telne. A fenti rajzon kevés szimbólumot lehet látni, de mégis arról árulkodik, hogy a készítő fogvatartott nagyon szenved a börtönben. A korábbi rajz inkább arról szólt, hogy hogyan kell túlélni a börtönt. Ez pedig arról szól, hogy hogyan nem sikerül. Nem sikerül, pedig a börtönben jogokat garantál az állam. Néhány jog azonban azért nem érvényesülhet, mert a fogvatartottak a foucault-i gépezetek (dispositif) miatt tagadásban vannak. Nem elsősorban pszichológiai elhárító mechanizmus ez, bár az is, hanem inkább egyfajta hatalomnak való behódolás, ami egyébként a pszichológiai elhárító mechanizmus is. Itt a hatalomnak való behódolás a lényeg. A szégyen azonban a pszichológiai elhárító mechanizmussal közös vonás. A szégyen itt abban ölt testet, hogy a rabok be vannak zárva egy épületbe, és kint szabad emberek lézetnek, és a benti lét is egy emberi létezés, ahogy a kinti is. A kinti maga az éden, a benti maga a pokol. A pokollal szemben kompenzálnak a Börtönikon szimbólumai. A fenti kép azonban felállalja a börtönön belüli exziszteniciát, nem tagadja, hogy a kinti világ hiánya (depriváció) a legnagyobb kín. Az emberi létezés rendkívül szikár, ősi, elemi, ösztönös, szinte állatias jelzésével állunk itt szemben, mint a természeti népek rituális szimbólumai esetén. A jog egyszerűen hatásképtelen a dipositif ellen, és ezt így érzi a lelkében, a lénye lényegében a fogvatartott.  

A piros színnel jelölt részek szimbólumok a rajzon, nagyjából ez a jelentésük:

- NATO drót: be vagyok zárva, nincs menekvés

- síró fogvatartott: van, aki teljesen bereccsen itt

- integető fogvatartott: van, aki feltalálja magát, és kihasználja a lehetőségeket

- őr, túlméretezett fegyverrel: azért a fegyveré a hatalom. Ahogy Ice-T is mondja: "So I studied the inmates // To see who had the power // the Whites? The Blacks? // Or just the gun tower!"

- torz fogvatratott: így, vagy úgy, de túl lehet élni, az átlag ezt teszi

- kigyúrt fogvartartott: az egyik torzzal van együtt a kép közepén, az alkotó valószínűleg a gyúrást látja az egyik kiútnak, de

- kit vannak a szabad emberek.

Az utolsó szimbólum az, ami nem jelenik meg a Börtönikon című rajzon, és ez az, ami igazi érzelemről árulkodik, és ez az, ami a börtön szabadságának keretet ad. A börtön még a NATO dróttal együtt is szabad, mert lehet egymással bent szabadon vetélkedni, lehet a rendért harcolni, a hatalomért küzdeni, lehet sanyargatni a szerencsétlen embereket. A szabad emberek képe azonban ott van, és nem lehet letagadni. (Egyébként erre törekszik a Börtönikon című kép.) Ezen e képen tehát kevesebb a szelf-reprezentáció (a maszk), mint a másikon.     

Egy fogvatartotti rajz szimbolikus tartalomelemzése

Elkezdtem írni a habilitációs monográfiámat. A tervem az, hogy Foucault dispositif fogalmát mutatom ki börtönrajzokon. Az elemzés maga egyedi lesz. Bemutatok itt egy példát.

Itt az eredeti börtönrajz, az ezen a blogon található "Börtönikon" című alkotás.

Itt pedig az elemzés. A rajzot ki lehet nagyítani, és el lehet olvasni a jelölt szimbólumokat. Az ellentéteket pirossal jelöltem.

Tenome: A véres tenyér --- ismét

Az eredeti posztban nagyon sokat írtam erről a képről, ami szinte biztos, hogy a tervezett könyvem egyik főszereplője lesz majd egykor.

Sok szimbólum jelenik meg a képen, amit egy korábbi videón elemeztem. Azoban az évek során, ahogy nagyon sokat gondolkodom ezen a rajzon, valahogy az internet világában találkoztam a Tenoméval.
Tenome egy olyan lidérc, ami egy öregember képében jelenik meg, az arcán nincsen szem, hanem a szemeit a tenyerén viseli. A japán legenda szerint egyszer egy vak embert fosztottak ki, és öltek meg rablók, és az öregember szelleme ezzel a meglehetősen furcsa megjelenéssel vadászik a becstelen lelkekre.

Találtam is egy képet egy magyar nyelvű blogon, ami feltűnően hasonlít Tenoméra:

Köszönet a képért a satins-storys-nak!

A fenti képen ugyanúgy fény van a lény feje felett, mint a börtönrajzon, de ezen kívül még számos párhuzamot lehet felfedezni: a csorgó vér, a sápadt bőr, a kopasz fej, a kis szemek, a piros tenyér, és az épületen belüliség.
Ahogy a satins story is írja, a Tenome egyik európai ábrázolása a Faun labirintusa című filmben jelenik meg igen harsányan és elevenen. A film 2006-ban készült, a Véres tenyér című rajz pedig körülbelül 2010-ben, tehét nem kizárt, hogy a film hatással lehetett a rajzolóra. A labirintus igen gyakori szimbólum a spanyolajkú kultúrában, csak egy példa erre a Borges.

1. Csak a Tenome szimbólummal kapcsolatban a következő hirtelen asszociációk jutnak eszembe:

- a Tenome démon éppen úgy áll bosszút a betolakodókon a japán folklór szerint, ahogy a fenti rajzon szereplő férfi a köreibe keveredőkön

- a szimbólumok más időbeli és/vagy földrajzi és más kulturális helyen való felbukkanása Lévi-Strauss maszkkutatását juttatja eszembe

Egyéb döbbenetes Tenome vonatkorások:

- A Komander nevű dj ALAP c. albuma - ez tudtommal a Tenome legfrissebb magyar felbukkanása

- A klasszikus Faith No More videoklipje, az Epic, ami a Tenome kézzel kezdődik...

2. A börtönrajzokkal kapcsolatban:

- a börtönrajzok árulkodnak a társadalom deviancára adott válaszának belső struktúrájáról, arról, hogy a társadalom hogyan lép fel a bűnnel (és más deviancákkal) szemben.

- a börtönrajzok elárulják, hogy mi a devianciára adott válasz belső dinamikája, azaz, mik azok a mozgatórugók, amik iránytják a társadalmi kirekesztést, hogy milyen embereket lehet a börtönökben találni, de leginkább azt, hogy mik azok azok az emberek, akik a börtönben vannak. Ha ezekkel a kérdésekkel szembesülünk, és komolyan megválaszoljuk őket, arra jöhetünk rá, hogy az igazságosnak tartott és vélt igazságszolgáltatás a velejéig igazságtalan, és hogy ennek a dinamikának éppen az a funkciója, hogy az előbb leírt struktúrát fenntartsa.

- ugyanakkor a börtönrajzokban azon kognitív reprezentációk érhetők tetten, amik átjönnek az igazságszolgáltató hatalom elnyomó üzenetéből, azaz ezek a szimbólumok azok, amiket a börtönben szenvedő emberek megértenek, és mintegy önreflexióként kivetítenek a külvilágba.

3. A társadalomtudományi módszerrel és a börtönnel kapcsolatban:

- a pszichológia azt vizsgálja, hogy milyen az a rab, aki a fókuszba kerül, azaz azt veszi górcső alá, hogy milyen személyiségjegyei vannak az egyes rabnak, vagy a rabok csoportjának, esetleg az összes rabnak, bár ez utóbbi kettő nehezen képzelhető el kategorizáció és stigmatizáció nélkül, de mégsem vakmerőség bizonyos trendeket megfigyelni...

- a szociológia és az antropológia pedig azt vizsgálja, hogy mi a rab, és ez a Foucault-i dispositif szempontjából hihetetlen egyszerű kérdés, amire a válasz rettentően bonyolult, és a válasz tartalma erkölcsi értelemben gyomorforgató, társadalmi értelemben pedig sárkavarás...

Nem baj, meg kell vizsgálni ezeket a kérdéseket. Csak lenne elég időm!

4. A rajz egyszerre előzi és haladja meg az írásos kummunikációt. Ezt onto- és filogenetikusan is úgy értem, hogy a rajz valamilyen szepontból egyszerűbb, mint az írás (holott nem annyira behatárolt, és a szimbólumrendszere sokkal rugalmasabb, és a valóságra reflexívebb, mint az írás); ugyanakkor a rajz más szempontok szerint jóval magasabb szinten és minőségben kommunikál, mint az írás (holott nem alapszik annyira a közmegegyezésen, valamint kevésbé független a kortól és a kultúrától, mint az írás). A rajz paralell meta- és protonyelv.

A börtönrajz  a fentiek szerint:

- mélyebben és összetettebben képes leírni a börtön, a büntetés és a bűnelkövetői sors valóságát, mint bármilyen a börtönről szóló írás,

- egyszerűbb szimbólukkal (mint a betűk) nem megfogalmazható tartalmi elemekkel bír a börtön valóságával kapcsolatban,

- és valamilyen szinten mégis dekódolható.

  

https://www.deviantart.com/gapanredi/art/Dieting-Inspiration-547153978

Felix Labisse

https://hu.pinterest.com/pin/684617580839550922/?nic_v1=1awgOWHbXvMFWYVdYknpw7d3nrX%2FG%2Flddki0yS7PkqfX%2BRK%2FjLpmmsSQklmsD8uKq3

https://fantasio.work/projects/N560b

http://mondo-blogo.blogspot.com/2012/07/herbert-bayer-man-crush-and-other-stuff.html

  

https://www.player.one/prison-break-season-5-how-michael-alive-every-clue-so-far-592335

William Crawford rajzai

Ezeket a képeket egy elhagyatott házban találták. Nagyon érdekes történet...

Miről árulkodnak a börtönrajzok? - Ombudsmani esték

2016. május 11-én 17:00 órától, az ombudsmani hivatalban hosszú előadást tartok a börtönrajzokról. Remek alkalom lesz ez az eszmecserére, és nekem is egy kiváló lehetőség arra, hogy a tudományos munkámat bemutassam. Bevallom, hogy az empirikus kutatással leálltam, de ennek ellenére sok koncepció van a fejemben. Az egyik az, hogy a társadalom gépezetszerűsége (Foucault: dispositif) és a rajzok között milyen interakció zajlik.

Rendkívüli megtiszteltetés számomra, hogy lehetőséget kapok a Hivataltól és a Biztos úrtól, hogy erről a bonyolult témáról beszéljek.   

Itt  a teljes link a tervezett előadásról. 

Egy kis ízelítő...

A rejtélyes Gusen festmények a Mauthauseni KZ-ből, a már-már irrealisztikus életű Danzig Baldaev GULAG képei, vagy akár a salvadori eredetű Mara Salvatrucha 13 genghez kapcsolódó rajzok a mérhetetlen emberi szenvedésről szólnak, ikonikusak és lélegzetelállítóak. Szinte sokkolják a szemlélőt.  Ezek a rajzok és tetoválások a rácsok és szögesdrótok mögötti, rejtettnek vélt, de nagyon is nyilvános földi poklot tárják a szemünk elé. Örök mementók arról, hogy mire képes az ember az ember ellen. Arról mindenképpen és szívbemarkolóan árulkodnak, hogy az adott társadalmak hogyan épültek fel. Vajon mi a helyzet a jelenlegi börtönrajzokkal? Mit alkotnak a rabjaink? Mit akarnak nekünk elmondani? Hogyan fejthetjük meg ezeket a rajzokat, és mit tehetünk az embertársainkért? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres választ az előadás, amelynek során magyar börtönökben készült rajzokat is elemzünk.

Kutatási összefoglaló 1.

Elérhető itt. (Minden jog fenntartva.)

Reprezentáció

Rendkívül régen érdeklődöm a reprezentációk iránt. A börtönnel kapcsolatban erre a jelenségre kifejezetten figyelni kell, hiszen ennek segítségével fejthetjük meg, hogy a fogvatartottak hogyan észlelik a valóságot, illetve, hogy hogyan interpretálják azt.

Guerilla marketing

Nagyon kíváncsi vagyok a véleményekre a képekkel kapcsolatban.

Látogatók

Örömmel jelentem, hogy a blog párhetes üzemelése óta az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem gépeiről nézték meg leggyakrabban ezt a blogot!

A rajzok értékelő lapja

Nos, eldöntöttem, hogy 15 rajzot fogunk értékelni a műhelyen. A rajzokat majd 1-7-ig kell pontozni, annak megfelelően, hogy az alábbi szempontoknak mennyire felelnek meg. Az 1-es jelenti, hogy "egyáltalán nem", a 7-es pedig azt jelenti, hogy "teljesen".

A KAPSZLI-n a téma a szexuális depriváció, ennek megfelelően készítettem el az értékelő táblázatot, ami letölthető vagy megnézhető itt. (A scribd sajnos jól széttötre a word formátumot, ezért itt van pdf-ben is, egy kicsit kevésbé töredezve.)

A börtönrajzok értékelési rendszere

Nos, ezen a blogon jóval több kép lesz, mint a konferencián, mert egy óra alatt majd csak tizenöt-húsz képet fogunk tudni elemezni.Nehéz lesz a válogatás.

Ez lesz az első olyan megnyilatkozásom, amikor nem igazán előadni fogok, hanem tudományos műhelyet fogok vezetni.

Valami probléma van a módszertannal...

A börtönrajzokat nem pszichodiagnosztikai szempontból elemzem. A pszichológiai jellegű véleményalkotástól ugyanakkor nagyon nehéz tartózkodni. Ezért törekszem arra, hogy a rajzokról elsősorban ne én mondjak véleményt. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy a rajzokról véleményeket gyűjtök.

A rajzokban a szimbólumokat probálom megragadni. Ilyen szempontból egy olyan módszerrel kísérletezek, amit csak most kezdek én magam is tanulmányozni. Clifford Greetz, Harold Schneider és Victor Turner munkáival ismerkedem éppen e tárgyban.   

Jogok

Az itt látható képek névtelenséget kérő, beazonosíthatatlan fogvatartottak alkotásai, vagy olyan fogvatartottaké, akik hozzájárultak a kutatáshoz.

A képeket néha magam alakítottam át (vágás, kontraszt, színegyensúly, forgatás stb.). Ebben nagy munka van, mégsem mondom azt, hogy a szerzői jogok védettek lennének.

(Ennek ellenkezőjére egyébként bőven találunk példát. A Flickr-en például Joe Roy Metheny rajzai védettek. Ezek egyébként nem is a legbrutálisabb börtönrajzok, amiket valaha láttam.)

Mindenesetre, ha a rajzokat valaki egyéb munkájához felhasználja, akkor kérem, hivatkozzon rám, és erre a blogra.  

Hogyan jutottam a képekhez?

A legtöbb itt látható képet a következő módon szereztem be:
- én fotóztam,
- az RTF-es hallgatóim fotózták.

Minden egyéb más származási helyet jelölni fogok.

18 +

Több szempontból is 18 éven felülieknek szól majd ez a blog. A legfontosabb a kendőzetlen és nyers szexualitás, ami az első téma lesz. A második indokom az az, hogy a börtön értelmezéséhez érett személyiség kell. A harmadik az az, hogy a felelősségvállaláshoz önmagunkban kell megváltoznunk először, és ez talán csak felnőttként lehetséges; a börtönért mindannyian felelősek vagyunk ugyanis. 

Hamarosan...

Írok egy "használati utasítást" ehhez a bloghoz. A lényeg az lenne, hogy egyre több komment érkezzen a majd feltöltött képekhez. A képeket tematizálom, és annak megfelelően fogom címkézni. Az első téma a szexuális depriváció lesz. 

Műhely nélkül nem fogok egy témát sem elkezdeni, ez azt jelenti, hogy először élőben fogom előadni az ötleteimet valamilyen konferencián (a legközelebbi a KAPSZLI lesz, de ilyen volt a Zárt ajtók - Nyitott lelkek konferencia Tökölön), és ezután nyitunk itt a blogon egy hosszabb eszmecserét. 

Itt fog indulni a börtönrajz műhely...

Remélhetőleg sikeres lesz. A KAPSZLI-n tartott műhely képei, és még más képek fognak itt szerepelni. A blog célja a képek értelmezése lesz.