1987-es interjúrészlet Daróczi Józseffel

Az Igazságügyi Minisztérium BVOP által kiadott Módszertani Füzetek 1987/4-es számában, a folyóirat szerkesztője, a szociológus végzettségű Bánki Erika interjút készített Daróczi Józseffel, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének titkárával. A szervezetet 1985-ben az MSzMP KB Agitációs és Propaganda bizottsága kérésére a Művelődési Minisztérium hozta létre.

Bánki Erika tíz kérdést tett fel Daróczi Jószefnek. A 7. kérdés a “cigánybűnözéssel” foglalkozott.

[BE:] “Köztudott, hogy a cigányok között magasabb a bűnözés aránya, mint a nem cigány népességben. Mi erről a véleménye?

Doba Károly és Zimmermann Béla fotója 

[DJ:] Ne sértődjön meg, de borsódzik a hátam e megfogalmazástól. Sokan ugyanis nem kérdezik, hanem kijelentik ugyanezt. A magyarázatuk pedig vagy moralizáló butaság, vagy tudományos mezbe öltöztetett fajelmélet. Azt szoktam válaszolni: a bankárok között szignifikánsan magasabb a hamis csőd bűncselekménye, mint a gyári munkások közt. De nem mindig értik, hogy ezzel azt akarom mondani: statisztikusaink össze nem illő egységeket vetnek egybe nagy bölcsen. Reális képet akkor kapnánk, ha azonos társadalmi helyzetű csoportokat vizsgálnánk meg, de ez esetben nem lenne oly kirívó a két etnikum közti különbség.”

A kérdés megfogalmazásában érdekes a “köztudott” kifejezés, ami arra utal, már a nyolcvanas években létezett olyan vélekedés, amely szerint a romák több bűncselekményt követnek el, csak azért, mert romák. Daróczi József válasza azonban lényegretörő. A lényeg ugyanis az, hogy ez a vélekedés “tudományos mezbe öltöztetett fajelmélet”.

Azt mondhatjuk, hogy milyen békés lehetett az a társadalom, ahol a “cigánybűnözés” még csak tudományosnak mondott frázis volt. Tudjuk, hogy ez manapság már a politika része. Figyelemre méltó az is, hogy ez a cikk avagy interjú kendőzetlen formában jelenhetett meg a BVOP által kiadott folyóiratban.

Mivel most a BVOP szigorúan politikamentes - erre törekszem én is -, ma már elképzelhetetlen, hogy ilyen jellegű cikk jelenjen meg, az egyébként azóta jóval tudományosabb Börtönügyi Szemlében. Nem politizálni akarok én sem azzal, hogy a blogba idéztem ezt az interjút, hanem arra akarom felhívni a figyelmet, hogy mennyiben változott a társadalmi diszkurzus 1987 óta mondjuk 2006-ig vagy akár 2011-ig. Aggasztó, hogy olyan kiejelentéseket, amit anno Daróczi József tett, most már nem lehet politikai fennhang nélkül értelmezni. Aggasztó az is, hogy ez a cikk egy elvileg nem demokratikus berendezkedésű ország börtönügyi folyóiratában jelent meg. (A börtön a bűnözés egyik végpontjának tekinthető az elkövetők részéről. Azaz a felelős kriminálpolitika mindenképpen a börtönök felé is vigyázva tekint. Ezeket már Szemere Bertalan is vallotta.) Aggasztó, hogy most elvileg demokratikus országban élünk, és a diszkurzus lehetetlenné teszi az olyan jellegű párbeszédet, amit fentebb idéztem.

A felvázolt társadalmi folyamatoknak köszönhetően a börtönkben felerősödik az etnikai identitástudat, aminek lehet, hogy etnikai színezetű konfliktus a következménye.