Bejön a nevelőnő

A kép rendkívüli egyedisége, hogy a gondolatbuborékokban nem úgy szerepelnek a mondatok, ahogy egy képregényben, hanem egy egyéni rendszerben.
A kép látószöge is egészen egyedi.
A kép valódi mérete A/3. A piros vonakkal kitakartam a fogvatartott nevét.

Úgy látszik, még maradni akar

This is a Hungarian hashtag#prisondrawing from 2010. The artist is completely unknown. The guard next to the door says: "It seems he wants to stay longer!!!". There are a lot of symbolic representations on this drawing: counting days by handwritten lines on the wall, keyring and keys in the hands of the second guard, a single toilet, striped prison uniform, and the single lightbulb hanging in the middle of the cell. These symbols are very frequent in prison related cartoons and stereotypic pictures. There are other details on the picture as well. The cell door with the peephole and the food hatch is a piece of modern prison equipment. The uniform of the guards was typical 10 years ago in Hungary. The head of the dead prisoner is only a skull, this is also a frequent prison symbol. Small writing on the wall "I love you, Rozi" is a type of hashtag#prisongraffiti used at most by detainees, however, the surname "Rozi" is not an often occurring female name amongst the relatives of Hungarian prisoners, it is rather a funny female name. From this point, it is easy to conclude that the creator of this funny picture was not a hashtag#Romani person, he is rather a Hungarian who has a good insight into the system of the hashtag#painsofimprisonment, and insists to talk about it in a more understandable way.

Börtönikon 2. (Depriváció mint fogalmi keret a börtönrajzon)

Az alábbi poszthoz érdemes elolvasni ezt is: Börtönikon.

A fenti rajz talán öt-hat perc alatt készülhetett, jellegtelennek tűnik, azonban nagyon sokat árul el a börtönről magáról. Korábban elemeztem egy sokkal jellegzetesebb Börtönikon című rajzot, ami sokkal kidolgozottabb, bizarr - de a börtönre mégis jellemző - módon azonban, sokkal érzelemmentesebb is. Az a másik rajz tele volt élő, harsány szimbólumokkal, és a szimbólumok elemzése sok időbe telne. A fenti rajzon kevés szimbólumot lehet látni, de mégis arról árulkodik, hogy a készítő fogvatartott nagyon szenved a börtönben. A korábbi rajz inkább arról szólt, hogy hogyan kell túlélni a börtönt. Ez pedig arról szól, hogy hogyan nem sikerül. Nem sikerül, pedig a börtönben jogokat garantál az állam. Néhány jog azonban azért nem érvényesülhet, mert a fogvatartottak a foucault-i gépezetek (dispositif) miatt tagadásban vannak. Nem elsősorban pszichológiai elhárító mechanizmus ez, bár az is, hanem inkább egyfajta hatalomnak való behódolás, ami egyébként a pszichológiai elhárító mechanizmus is. Itt a hatalomnak való behódolás a lényeg. A szégyen azonban a pszichológiai elhárító mechanizmussal közös vonás. A szégyen itt abban ölt testet, hogy a rabok be vannak zárva egy épületbe, és kint szabad emberek lézetnek, és a benti lét is egy emberi létezés, ahogy a kinti is. A kinti maga az éden, a benti maga a pokol. A pokollal szemben kompenzálnak a Börtönikon szimbólumai. A fenti kép azonban felállalja a börtönön belüli exziszteniciát, nem tagadja, hogy a kinti világ hiánya (depriváció) a legnagyobb kín. Az emberi létezés rendkívül szikár, ősi, elemi, ösztönös, szinte állatias jelzésével állunk itt szemben, mint a természeti népek rituális szimbólumai esetén. A jog egyszerűen hatásképtelen a dipositif ellen, és ezt így érzi a lelkében, a lénye lényegében a fogvatartott.  

A piros színnel jelölt részek szimbólumok a rajzon, nagyjából ez a jelentésük:

- NATO drót: be vagyok zárva, nincs menekvés

- síró fogvatartott: van, aki teljesen bereccsen itt

- integető fogvatartott: van, aki feltalálja magát, és kihasználja a lehetőségeket

- őr, túlméretezett fegyverrel: azért a fegyveré a hatalom. Ahogy Ice-T is mondja: "So I studied the inmates // To see who had the power // the Whites? The Blacks? // Or just the gun tower!"

- torz fogvatratott: így, vagy úgy, de túl lehet élni, az átlag ezt teszi

- kigyúrt fogvartartott: az egyik torzzal van együtt a kép közepén, az alkotó valószínűleg a gyúrást látja az egyik kiútnak, de

- kit vannak a szabad emberek.

Az utolsó szimbólum az, ami nem jelenik meg a Börtönikon című rajzon, és ez az, ami igazi érzelemről árulkodik, és ez az, ami a börtön szabadságának keretet ad. A börtön még a NATO dróttal együtt is szabad, mert lehet egymással bent szabadon vetélkedni, lehet a rendért harcolni, a hatalomért küzdeni, lehet sanyargatni a szerencsétlen embereket. A szabad emberek képe azonban ott van, és nem lehet letagadni. (Egyébként erre törekszik a Börtönikon című kép.) Ezen e képen tehát kevesebb a szelf-reprezentáció (a maszk), mint a másikon.     

Árnyékrács

Pontosan így érzékeli a fogvatartott önmagán a börtön hatását. Hasonlít ez a rajz a Bőrbe égett rácsok munkacímű rajzra.  

Kis virág

A börtön egészének valahogy van egyfajta ab ovo kínzás jellege, ami abban nyilvánul meg, hogy a rácsok a képeken éppeny olyanok, mint a középkori festményeken a rácsok. Érdekes az is, hogy a rácson kinyúló kéz olyan, mintha a hozzá tartozó test a pokol tüzén égne...

Bőrbe növő rácsok - eretnek villa párhuzam

Érdekes párhuzam ezzel a képpel. Szintén érdekes, hogy az arc felhők között jelenik meg, mint valami isten. Rajz jellege a szenvedésről és a kínzásról szól, az arc kifejezése mégis kitartásról és erőről szól. Valahogy az egész kép mégis vicces és vidám.

Börtöntájkép

A képen szereplő fegyveres kölső őr állítólag felismerhető, valós személyt ábrázol, persze az alkotó szándékosan homályosította el az arcát. A cikázó NATO drótok olyanok, mintha az őrt kerítenék be. Rendkívül eszes kép.

A bűn vonzásában

A festmény eredeti mérete kb. 50x100 cm. Furnér lapra készült, szándékosan monokróm. A képen számos ikonikus szimbólum látható: a hiányos ruhájú nő, a cigaretta, a pénzköteg, az alkohol, a négy ász és a dobókockák. Ezek a bűn jelképei, amivel kapcsolatban a fogvatartottak úgy gondolokodnak, hogy emiatt kerültek a börtönbe. Ugyanakkor ezeknek a jelképeknek a szenvedély és a kísértés is közös jellege. A dologban az a bizarr, hogy a kép közepén a nő szerepel. A nő mint tárgy, a nő mint ok, de nem úgy, mint a nő mint ember. Érdemes megnézni a naivan torz arcot, lábujjakat és ujjakat. 

Nyeles tojás

A fogdákban gyakran jelennek meg hasonló rajzok. Valamiért ezek az alakok terpeszben állnak, és szemből láthatjuk őket. Utólag az alakoknak péniszt rajzolnak. Az arcok rajzolásánál a készítők szerintem semmilyen módon nem törekszenek tökéletességre, az arc részei direkt torzak és eltúlzottak, hogy a kép maszk jellege érvényesüljön. A nagyobb rajz fején lehet látni a szemöldökpiercinget, a "menő", felborotvált hajat és a spanyolos szakállt. A bal oldali kisebb rajzon az izmok vannak túlhangsúlyozva, de lehet látni a "fukszot", a napszemüveget, és a szintén felnyírt hajat. Érdekes, hogy egyik arcnak sincs füle. Szerintem ez is tovább erősíti a maszk jelleget. 

A meszelés mögül - 19 érv arra, hogy a rabok is emberek

Külön kategóriát képeznek a börtönben azok a rajzok, firkák, amik a fogdán keletkeznek. Itt nincs nagyon alkalma a fogvatartottaknak arra, hogy másoljanak, vagy igazán gondosan késítsék el a rajzukat, bár erre talán kivétel is akad.

A fenti rajzon látható szem szépen ki van dolgozva, feltehetőleg golyóstollal készült. A régebbi mész felületet ismételten lemeszelték, és az új réteget lekaparták, és előjött a szem, ami egyébként valószínűleg, halványan, de a az új rétegen át is üthetett.

Az is elképzelhető, hogy maga az alkotó még egyszer fogdára került, és emlékezett rá, hogy körülbelül hová rajzolta a szemet. De az is lehetséges, hogy mésznek még nem volt ideje megszáradni rendesen, és megint fogvatartottat kellett tenni a fogdára.Az új meszelésen még a pemzli szálainak vonala is látszik, és ez teszi külünleges hangulatúvá a és művészi képet.

A nő szem pillái meg vannak erősítve.

A női szemről a következő asszociációk jutnak az eszembe a börtönlét kapcsán:

- figyelnek

- megfigyelnek

- megyfigyelnek, de nem tudnak ítélkezni felettem

- azok ítélkezhetnek felettem igazán, akiknek erre igazán joga van, és ezt a jogot nem az állam adja, és nem is a társadalom, hanem az igazság

- tudatosnak kell lennem

- a férfi nem férfi a nő nélkül

- hiányzik a nő

- hiányzik a szépség

- hiányzik a gyengédség

- hiányzik a szex

- van, aki velem kapcsolatban tudja, hogy mi az igazság

- van, akinek meg tudtam mutatni, hogy milyen vagyok ártatlanul

- a női szem akkor is ott van, ha lemeszelik

- a női szem valójában bennem van, nem veheti el senki sem

- a női szem bennem léte mintegy megnyugtat engem, tükörként nézhetek arra, ami a lelkemben jó vagy menő, ami megmaradt belőlem, ami igazán én vagyok, mert a börtön minden egyebet elvett, és csak ez maradt, de itt láthatom

- könnyebb látni, és valamit érezni, mint valamit elképzelni, és érezni. A börtönben nehéz az elképzelt dolgokat felidézni a börtönzaj miatt, ezért ha otthagyom a képzeletemet a falon, megkönnyebbülhetek, ugyanakkor könnyebb az emlékezés is

- úgy akarom kifejezni magam, ahogy másutt nem lehet a börtönben, és mégis kifejezem magam, mert a többi rab, és a felügyelet is tudja, hogy én voltam itt, és én készítettem ezt a rajzot

- az ártatlanság akkor létezik, amikor az állam és a társadalom nincs jelen, intim meghitt pillanatokban,amikor ember lehetek

- az intim meghitt pillanatokat a börtönben valahogyan úgy kell előhívni a börtönben, mint ahogy az emberek megőrülnek, ugyanis a börtönben nincsen meghitt pillanat, csak akkor, ha elképzelem, vagy akkor ha kilépek a maszkulin közegből   

Beszélő előtt/után

Hiperrealizmus?

Sajnos a festmény háttértörténetéről nem írhatok ide semmit. Legyen elég annyi, hogy a történet igen extrém, ahogy azt a börtönökkel kapcsolatban szinte meg lehet szokni. A börtönökben a fogvatartottak igen gyakran törekszenek arra, hogy a lehető leghűbben ábrázolják a valóságot. Családtagok fényképeit, filmhősöket vagy aktnaptárokat szoktak másolni. Rendkívül ritka az olyan kép, mint ami fent látható. Az alkotó, akinek több képe van ezen a blogon, itt az egyik fogvatartott társát festette le. Az alkotóról azt mondják, hogy a börtönbe kerülésekor csak ákom-bákomokat tudott rajzolni, és hirtelen erre a szintre fejlődött.

A modellen látható minden motívum valósághű. Jellegzetes börtöntetoválások; az ingen, a jobb zseb felett, látható a háromszög alakú bévés pecsét, ami azt jelzi, hogy ez a ruha a börtönben használatos. Olyan ez a pecsét, mint egy billog. A tetoválás és a pecsét ugyanazt a funkciót töltik be, de mások értik, hogy mit jelentenek. A tetoválásokat a rabok és a volt rabok értik, a rabok szimbólumrendszereinek a tetoválások is részei. A pecsétet pedig azok értik, akik a börtönélet hivatali részével foglalkoznak. Ezen emberek összessége Magyarországon legalább kétszáz-ezer lelket számlál, tehát ezeknek a jeleknek óriási közönsége van. A börtönből kilépve egyáltalán nem ér véget a fogvatartotti lét. A hiperrealizmuson túl erről szól ez a döbbenetes kép.

Vélemény

Ikon a börtönben: Tupac

Ördögszarv kézjel

Naplóírás

Börtön vénusz

Az a hihetetlen és egyben döbbenetes ezen a rendkívül expresszív képen, hogy a börtön és a szerelem egyaránt, és majdnem hasonló hangsúllyal van jelen a kompozícióban. A fénykép nem tudja visszaadni, hogy mennyire életteli a kép, de talán így is érzékelhető a szinte ropogós fiatalság.

A képen a következő fontos szimbólumok láthatók:

- rács

- szív és Love felirat

- virág

- tégla

- "roma" satírozás

Fekete László: ???

A börtön szempontjából nagyon fontos szimbólumok ezen a zseniális képen:
- bohóc
- üres szemek
- Harlequin
- könnycsepp
- maszkok

Fekete László: Álom

Köszönet a képért az alkotónak és a Budapest Art Brut Galériának

A képet nem sikerült jól lefényképezni (én magam is rajta vagyok tükörképként), ennek ellenére ez a kép egy rendkívül kifejező börtönrajz.
A dobókockára gyakran mondják a rabok, hogy az életük szimbóluma. Ezen a dobókockán csak ötös oldalak vannak, mintha a tököli ötpont lenne az egyetlen esély.
Az öt pont jelentése: ember négy fal között. A rab sorsa csak erre fordulhat. Ebből nem lehet kitörni. Hihetetlenül ügyes kép.

Őrtorony alkonyban - pár gondolat a börtönökről és a civilizációról

Köszönet a képért a szombathelyi börtönnek.

A kép maga realisztikusnak, sőt fotórealisztikusnak tűnhet, de érdemes megnézni a felhőket, vagy a lámpafények szóródását. Meg talán Csontrváry Villanyvilágított fák Jajcéban c. képét. Egészen fantasztikus. A képet egy nagyon fiatal, a húszas évei elején járó rab készítette. A bűncselekménye nagy vihart kavart, és bestiális.

Ha megkérdezünk valakit, hogy az emberek miért építenek házakat, akkor szinte biztos, hogy azt a választ kapnánk, hogy azért, hogy védkezzenek az időjárás viszontagságai ellen. Nyáron a tető árnyékot ad, télen a falak és a kályha meleget. A kontinentális éghajlaton eleve hidegebb van, és ezért az épületek nehéz szerkezetűek. A trópusokban sok az eső, de meleg is van, ezért szintén szilárdabb házka vannak, de fűtés nincsen. A szavannán az emberek akár szalmakunyhókban élnek. Az épületek funkciója tehát az, hogy ember fizikai-biológiai értelemben elbújjon.

A fenti gondolat szerintem csak részben igaz. A börtönök létezésének okán, avagy a létezésükből esszeniciálisan vagy axiomatikusan eredően az épületek funkciója az is, hogy az embereket izolálja egymástól. Tehát az időjáráson és fenyegető fenevadakon kívül az ember az embertársai elől is menekül vagy tart, amikor építkezésbe kezd. Az építkezéssel az ember a saját individumának, csoportjának vagy önkényesen definiált közösségének vélt fizikai határait is meghúzza.

Erre minden társadalomban kíváló példa (a pszichiátriák, gyermekvédelmi épületek stb. mellett) a börtön. A társadalom szervezetileg és az edukáció révén kiépít egy társadalmi szegmenst (az igazságszolgáltatást), ami egy fizikai szinten is elkülönített helyre, a börtönbe, helyezi a nem alkalmazkodókat. Az igazságszolgáltatás a régi istenkép földi vagy mondhatjuk úgy is, hogy civilizált vagy felvilágosult materializációja vagy manifesztációja. Ugyanígy a börtön az ősi pokolképzet megtestesítője. A börtön kapuja emlékeztet egy hatalmas szájra, ami mérgesen lenyeli a bűnösöket. Az őrök kinézete pedig a krampuszokra, a kisördögökre emlékeztet.

Az ilyen gondolatok nagyon nehezen fogalmazódnak meg a funkciót betöltő emberek fejében, mert nagyon nehezen látják át a rendszert egészében és semlegesen, ahogy mondjuk egy röntgenkép a felesőtestet ábrázolná. A megfolamazódás vagy a tudatosodás előtt ezek a gondolatok azonban ott vannak az érzésekben.

Ezért is érdekes és elgondolkodtató, hogy mit ábrázol és milyen szimbólumkat közvetít a fenti kép. Az alkotó betiális bűncselekményt követett el nagyon fiatalon. A börtönben is szörnyű traumákat élt át. Egy időben egy egész ország, a magyar társadalom nagyobbik része figyelt rá, hogy mit tőrténik vele. Az őrzői szerint nagyon tehetséges. Mit jelenthet ez?

Claude Lévi-Strauss adja meg választ. Hogy hogyan adja meg? Na talán arról fog szólni a habilitációs munkám, ha valamikor be tudom fejezni...