Művészi pornográfia (18+)

Az alábbi kép esztétikus, művészi, egyedi, de mégis pornográf...

Chemez Róbert gyűjtése

A képet minden bizonnyal egy magazinból másolták ki, és reprodukálták a papírlapra. Vizsgáljuk meg, hogy ebben az esetben mit jelent a reprodukció.

1. A magazinban szereplő kép bizonyára nem teljesen volt ilyen (ha esetleg felbukkanna az eredeti kép, érdekes lenne ezzel összehasonlítani). Így a kép, az eredeti hiányában önállóan él. Az, hogy ez egy börtönben készült, az alkotó és a megrendelő esztétikai érzékéről is árulkodik. Ez az esztétikai érzék nem áll összhangban a média által sugalmazott bűnözői primitívséggel, de talán a sorozatgyilkosok ínyencségével igen. A megrendelő és az alkotó is egyéni tartalmakat visz a képbe, és ettől lesz a kép igazán érdekes, esetleg még érdekesebb is, mint az eredeti kép. Abba kell belegondolnunk, hogy végétére is mindenbe belevisszük a az egyéni tudattartalmainkat. Így lehetséges az, hogy képesek vagyunk a másik emberrel kommunikálni. A fogvatartott a fenti képbe is belevitte saját magát, azaz komminkál (a külvilággal).

2. Fontos ismérv az élmény ismételhetősége. A képet bármikor elővehetem a füzetemből, és megnézhetem. Az eredeti képen talán többen osztoznak, legalább azok az emberek, akik ugyanezt a magazint vették meg, míg a reprodukció csak az enyém. Ezzel a rab ismét (mint Faludy György) külvilágot kreál a börtönben.

3. A teremtéssel a teremtmény ki is élvezhető. Az élvezethez nem csak a teremtmény kell, hanem a teremtő is, éppen ezért hatékonyabb a reprodukció, mint az eredeti kép.

4. A börtön térben van elzárza a külvilágtól, és a megteremtett nő áthágva teret, mégis megjelenik.

5. A börtön az időben is el van zárva a külvilágtól, a nő azért van a múltban, mert a börtön miatt a térben nem lehet itt. Azaz a reprodukció, ha csak egy kicsit halványan is, de helyreállítja a fogvatartott fejében a tér-idő kontinuumot.