A Willendorfi Vénusz egy 11.1 cm magas kis mészkőszobor, amit 1908-ban talált Szombathy József az ausztriai Kremsben, egy homokpadban. Mészkövet egyébként nem találtak a környéken. A szobor 24 ezer éves, azaz az emberiség alkotott tárgyai közül az egyik legrégebbi emlék. Mivel mészkőből van, szinte biztos, hogy más helyről került a megtalálási helyére, ami azt jelenti, hogy az emberek már abban az időkben is kereskedtek.
A szobor valószínűleg egy termékenységi szimbólum, a hasa, a melle, a tompora és a külső nemi szerve is kidolgozott egyéb testtájékokkal szemben. A szobornak például nincsen arca, a fejét valami sapkaszerű anyag, vagy egy kendő borítja, és nincs lábfeje.
A nemi szervek ilyen kidolgozott ábrázolása még ma is a tabu határait sérti, mindenesetre nem illik egyes társadalmi konvenciókba, amelyek a szexualitás köré csoportosulnak. A szobor egy természetes nőt ábrázol, nem pedig törékeny szépséget. Ehhez képest egy "klasszikus vénusz" "civilizált".
A szobron a steatopygia jeleit figyelhetjük meg: a tomporon és a hason felszaporodik a zsírréteg. Afrikában figyelhető meg ez a testalkat a nőkön, de ezt a szobrot Európában találták meg, azaz egyfajta ősnőt ábrázol.
Érdekes, hogy a szobron nincsen mellbimbó, ugyanakkor a szeméremajak túlhangsúlyozott, és nemi szőrzet sincs. Ebből talán az következik, hogy a szobor oktatási célokat szolgált, a termékenység testi megjelenéseit sorakoztatja fel. A szobornak emellett nincsen arca, ami talán arra utal, hogy nem egy bizonyos személyt ábrázol, hanem egy névtelen szexuális szimbólum.
Ugyanilyen arctalanságot fedezhetünk fel számos börtönrajzon. Főleg a fogdákon, csurmákon és a befogadó zárkákban található, gyorsan és hanyagul elkészített rajzokon, amelyek rendszerint női torzókat ábrázolnak.A bal oldali képen is egy ilyen torzó látható, jelentősen ki vannak hangsúlyozva a mellei, a köldöke és a nemi szerve. Feltehetőleg arra az emlékképre utal, amit a fogvatartott szeretkezés közben látott. Az alak lábai mintegy mellékesek, életszerűtlenek, főleg a jobb láb vonalának lezárása. A bal láb vonala ugyanakkor egyre jobban tágul, mintha a comb vastagabb lenne, mint a tompor. Az alak dereka karcsú a melleihez képest, ez a mai szexuális termékenységi felhívó jellegre utal. A nemi szervről nem lehet eldönteni, hogy szőrzet borítja, vagy a fogvatartott a rajzeszközzel csak többször "odanyúlt", vagy esetleg más fogvatartott egészítette ki a rajzot. Az látszik, hogy a torzó, és a női név is először kékkel lett megrajzolva, és aztán húzták ki ceruzával. A rajz éppen akkora méretű, mint a Willendorfi Vénusz: 10-11 centiméter, a pár arasszal a szemmagasság alatt helyezkedett el a zárkában, mintha álló testhelyzetben, kissé rejtve rajzolták volna.
A fentiekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szexuális depriváció rendkívül ősi, és a termékenységgel van összefüggésben. Élő bizonyíték erre a börtön. Persze nem csak a börtön, hanem minden olyan hely, ahol mesterséges bezártság, kényszerközösség és egyneműség van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése