2016. május 11-én 17:00 órától, az ombudsmani hivatalban hosszú előadást tartok a börtönrajzokról. Remek alkalom lesz ez az eszmecserére, és nekem is egy kiváló lehetőség arra, hogy a tudományos munkámat bemutassam. Bevallom, hogy az empirikus kutatással leálltam, de ennek ellenére sok koncepció van a fejemben. Az egyik az, hogy a társadalom gépezetszerűsége (Foucault: dispositif) és a rajzok között milyen interakció zajlik.
Rendkívüli megtiszteltetés számomra, hogy lehetőséget kapok a Hivataltól és a Biztos úrtól, hogy erről a bonyolult témáról beszéljek.
Itt a teljes link a tervezett előadásról.
Egy kis ízelítő...
A rejtélyes Gusen festmények a Mauthauseni KZ-ből, a már-már irrealisztikus életű Danzig Baldaev GULAG képei, vagy akár a salvadori eredetű Mara Salvatrucha 13 genghez kapcsolódó rajzok a mérhetetlen emberi szenvedésről szólnak, ikonikusak és lélegzetelállítóak. Szinte sokkolják a szemlélőt. Ezek a rajzok és tetoválások a rácsok és szögesdrótok mögötti, rejtettnek vélt, de nagyon is nyilvános földi poklot tárják a szemünk elé. Örök mementók arról, hogy mire képes az ember az ember ellen. Arról mindenképpen és szívbemarkolóan árulkodnak, hogy az adott társadalmak hogyan épültek fel.
Vajon mi a helyzet a jelenlegi börtönrajzokkal? Mit alkotnak a rabjaink? Mit akarnak nekünk elmondani? Hogyan fejthetjük meg ezeket a rajzokat, és mit tehetünk az embertársainkért? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres választ az előadás, amelynek során magyar börtönökben készült rajzokat is elemzünk.
