Horogkeresztek magyar börtönökben

(Koszovói) albán identitású falfirka magyar börtönben

A képet még 2008-ban egy magyar börtönben, egy előzetes házban, készítették a hallgatóim.

Az UCK (UÇK) betűszó a Koszovói Felszabadító Hadseregre utal. Egy 2010 végi Európa Tanács jelentés szerint a szervezet kapcsolatba hozható a észak-albániai börtönökben, szerb fogvatartottakon végrehajtott vese- és más szervlopásokkal.

A bűnöző identitású koszovói albánok és maga is az UCK is a heroin-kereskedelem miatt hírhedtek kontinens-szerte. A börtönben felbukkanó, kidolgozott UCK falfirka ezt támasztja alá.     

Etnikai konfliktusok a börtönben 3. (Tiszthelyettes börtönőrök véleménye)

A még nem teljes mértékben publikált falfirkák és rajzok elemzése mellett, csoportos interjúk (fókuszcsoportok) alapján az alábbi előzetes következtetéseket vonhatjuk le:

1. A roma-magyar ellentét a börtönben verbális szintű.

Több esetben figyelhető meg, hogy a roma és a magyar fogvatartottak a magyar börtönben összetartanak. Ennek talán az elsődleges oka a közös nyelv, a magyar, használata. Ilyet én magam is tapasztaltam egyszer Ausztriában. Egy magyar roma fogvatartott Ausztriában inkább magyarnak vallotta magát, amikor beszélgettem vele, nem pedig romának, holott a börtönben rajta kívül több roma volt, elsősorban bolgárok és románok. Ezt a vélekedést a magyar tiszthelyettes börtönőrök is alátámasztják.

2. A börtönben a romák és a magyarok - verbalitáson túli vagy melletti - összetartása racionális.

Tiszhelyettesi megfigyelés, hogy egyes magyar börtönökben a külföldi fogvatartottakkal szemben szövetkeznek és tartanak össze a roma és a magyar fogvatartottak. Az egyik interjúalany egy muszlim/arab identitású fogvatartotti csoportról beszélt, akiktől a véleménye szerint a magyar és a roma fogvatartottak egyaránt tartottak.

3. A magyar és a roma fogvatartottak egyaránt a személyi állomány ellen fordulnak. Ennek elsődleges oka a végrehajtó állomány tapasztalatlansága, valamint viszonylag alacsony átlagéletkora. A percipiált átlagéletkor 20-21 év. Ez a vélekedés azt jelenti, hogy a börtönben még mindig erősebb a bűnözői identitás, mint az etnikai. 

Vatos Locos / Lauonda galéria 2. (VL roma gengidentitás)

Hajdúhadháza (HH roma gengidentitás)

"Szamuráj" mentalitás

Magyar identitású, romaellenes falfirkák magyar börtönökben

Fogdahelyiségben készült kép. A felirat fölötti csigavonalú firka valószínűleg tudati beszűkülést jelent, illetve azt, hogy ebből az állapotból igyekszik kitörtni a fogvatartott. A csiga alakú firkát lemeszelték, majd valaki a "köcsög cigányok" kijelentést írta a falra. 

Személyzeti vécében készült fénykép. A COC POL felirat a szociális támogatások kihasználására utal. A készítő úgy gondolja, hogy a romák visszaélnek a magyar társadalom nyújtotta lehetőségekkel. 

Szállítózárkában készült fénykép, egy nagyobb párbeszéd része. 

Személyzeti vécében készült fénykép. Érdemes megfigyelni, hogy a FÉRGEKET és a HITLER szó azonos nagyságú betűkből áll, valamint kapitális karaktereket használt a firka készítője. Ez azt jelenti, hogy a nácizmust és az emberi méltóságtól való megfosztást akarja hangsúlyozni. Gyakran inkább indulat, és nem átlátható eszmeiség szüli az ilyen megnyilatkozásokat. 

Roma identitású, magyarellenes falfirka egy magyar börtönben

"Kinyírni, lemészárolni, üsd vágd a magyart, ne félj a cigánytól"

A fenti kép fekete-fehér és negatív változata

A képet 2007-ben készítettem egy magyar börtönben. A fal le volt meszelve, de jól látszottak a betűk. A fotófeldolgozó programnak köszönhetően a feliratot, bár nehezen, de el lehet olvasni. A falfirka természetesen névtelen. A közlésével a valóság bemutatása a célom, nem az indulatkeltés.

Érdekes, a témához kacsolodó cikk jelent meg ma a Nol.hu-n. Természetesen nem állítom, hogy a firkának és a bűnesetnek köze lenne egymáshoz.
Több hasonló kép itt:

Etnikai konfliktusok a börtönben 2.

Mielőtt az igen beszédes képeket felrakom a blogra, pár dolgot leírok annak érdekében, hogy az információkat olyan módon lehessen értelmezni, ahogy szándékoztam.

1. A bűnözői mentalitásnak legalább három összetevője van:

- etnikai hovatartozás és identitás

- kulturális hovatartozás és identitás

- bűnözői hovatartozás és identitás

2. A bűnözői mentalitásnak köze van a börtönmentalitáshoz és fordítva.

3. A "cigánybűnözés" nézet, azaz a cigányok kriminalizálása a következőket jelenti:

- rossz válasz a bűnözésre

- a nézetet vallók nem értik deviancia fogalmát

- a nézetet vallóknak nincsenek kellő társadalomtudományi ismereteik

- a nézetek vallók nem képesek mobilizálni magukat (ennek szerteágazó okai lehetnek)

- felelősséghárítás

4. A börtönszemélyzet hozzáállását az alábbi tenyezők befolyásolják:

- kulturális háttér/közeg

- múltbéli konfliktus-érintettség

- a távoli konfliktusokról alkotott nézetek

- az önérvényesítésről alkotott nézetek

5. A börtönbeli roma és "nem-roma" konfliktusok közvetlen összetevői:

- bűnözői mentalitás

- börtönmentalitás

- "cigánybűnözés" nézet

- a börtönszemélyzet hozzáállása

6. A közvetlen összetevők nem azonosak a kimondatlan (implicit) társadalmi hozzáállásokkal, mint pédául a sztereotípiák, az előítélet vagy a diszkrimináció.

 

1987-es interjúrészlet Daróczi Józseffel

Az Igazságügyi Minisztérium BVOP által kiadott Módszertani Füzetek 1987/4-es számában, a folyóirat szerkesztője, a szociológus végzettségű Bánki Erika interjút készített Daróczi Józseffel, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének titkárával. A szervezetet 1985-ben az MSzMP KB Agitációs és Propaganda bizottsága kérésére a Művelődési Minisztérium hozta létre.

Bánki Erika tíz kérdést tett fel Daróczi Jószefnek. A 7. kérdés a “cigánybűnözéssel” foglalkozott.

[BE:] “Köztudott, hogy a cigányok között magasabb a bűnözés aránya, mint a nem cigány népességben. Mi erről a véleménye?

Doba Károly és Zimmermann Béla fotója 

[DJ:] Ne sértődjön meg, de borsódzik a hátam e megfogalmazástól. Sokan ugyanis nem kérdezik, hanem kijelentik ugyanezt. A magyarázatuk pedig vagy moralizáló butaság, vagy tudományos mezbe öltöztetett fajelmélet. Azt szoktam válaszolni: a bankárok között szignifikánsan magasabb a hamis csőd bűncselekménye, mint a gyári munkások közt. De nem mindig értik, hogy ezzel azt akarom mondani: statisztikusaink össze nem illő egységeket vetnek egybe nagy bölcsen. Reális képet akkor kapnánk, ha azonos társadalmi helyzetű csoportokat vizsgálnánk meg, de ez esetben nem lenne oly kirívó a két etnikum közti különbség.”

A kérdés megfogalmazásában érdekes a “köztudott” kifejezés, ami arra utal, már a nyolcvanas években létezett olyan vélekedés, amely szerint a romák több bűncselekményt követnek el, csak azért, mert romák. Daróczi József válasza azonban lényegretörő. A lényeg ugyanis az, hogy ez a vélekedés “tudományos mezbe öltöztetett fajelmélet”.

Azt mondhatjuk, hogy milyen békés lehetett az a társadalom, ahol a “cigánybűnözés” még csak tudományosnak mondott frázis volt. Tudjuk, hogy ez manapság már a politika része. Figyelemre méltó az is, hogy ez a cikk avagy interjú kendőzetlen formában jelenhetett meg a BVOP által kiadott folyóiratban.

Mivel most a BVOP szigorúan politikamentes - erre törekszem én is -, ma már elképzelhetetlen, hogy ilyen jellegű cikk jelenjen meg, az egyébként azóta jóval tudományosabb Börtönügyi Szemlében. Nem politizálni akarok én sem azzal, hogy a blogba idéztem ezt az interjút, hanem arra akarom felhívni a figyelmet, hogy mennyiben változott a társadalmi diszkurzus 1987 óta mondjuk 2006-ig vagy akár 2011-ig. Aggasztó, hogy olyan kiejelentéseket, amit anno Daróczi József tett, most már nem lehet politikai fennhang nélkül értelmezni. Aggasztó az is, hogy ez a cikk egy elvileg nem demokratikus berendezkedésű ország börtönügyi folyóiratában jelent meg. (A börtön a bűnözés egyik végpontjának tekinthető az elkövetők részéről. Azaz a felelős kriminálpolitika mindenképpen a börtönök felé is vigyázva tekint. Ezeket már Szemere Bertalan is vallotta.) Aggasztó, hogy most elvileg demokratikus országban élünk, és a diszkurzus lehetetlenné teszi az olyan jellegű párbeszédet, amit fentebb idéztem.

A felvázolt társadalmi folyamatoknak köszönhetően a börtönkben felerősödik az etnikai identitástudat, aminek lehet, hogy etnikai színezetű konfliktus a következménye.

Etnikai konfliktusok a börtönben

Elkezdtem a képek feldolgozását. Rengeteg falfirka van a témában, de majd rajzokban egy kicsit mélyebbre is ások. A falfirkákat majd csoportosítani próbálom, azaz egy posztban több kép fog szerepelni. A téma rendkívül rázós. Régi börtönügyi szemlékből is fogok képeket szkennelni. Az egész egy CEU konferencia okán érlelődik bennem. Elfogadták az absztraktot, de végleges program még nincs. Azt hiszem, hogy interenetes (forrás)bázis nélkül nem is mernék belekezdeni egy ilyen előadásba. Minden visszaigazolható és bárki számára megtekinthető lesz.

Ma fókuszcsoportot tartottunk a főiskolán, és kérdeztem a hallgatókat, hogy az alábbi festmény miért "roma".

Balogh Zsolt gyűjtése (a fotót át kellett alakítani - FG)

A következő válaszok születtek:

1. A ruházat miatt (kendő, színes, akár indiai is lehet, de arról a raboknak fogalmuk sincsen)

2. Bőrszín (barna, a romák valóban ennyire barnák, még ennél is vannak barnábbak, néha egészen feketék, a szín nincsen eltúlozva)

3. Színválaszték (a piros szín erősen kirívó, a romák szeretik a rózsát, annak van ilyen színe)

4. Arc/mimika (széles az arca, megkeseredett, mintha fintorogna, a rúzs színe erős)

5. Az orra széles

6. Koszos kéz (lehet, hogy véraláfutás, a másik kézen furcsák az ujjak)

7. A szeme (lehet, hogy vak, ez érdekes párhuzam Modiglianival, vagy Marylin Mansonnal), lehet, hogy sírni akar, és a kendővel törli a könnyeit

8. A gyümölcsök (lehet, hogy pálinkához szedte)

A rajz önkifejezés. Az identitás egyik része az etnikai hovatartozás. Vajon mennyire erősödik ez a börtönben? Ha erősödik, mennyire része ez az etnikai konfliktusoknak?

Élő temető

Géppuska (Vajon mi hiányzik a rajzról?)

Ez a kép hatalmas méretű, kb. 2x2 méteres, hiszen nem rajz, hanem egy fogvatartotti üzem falára készült. Olyan, mintha freskó lenne. Érdekes, hogy a gépfegyver mennyire kidolgozott (fallikus szimbólum állítólag), és döbbenetes, hogy csillog és csillámlik! Talán a börtönt jelenti a nőalak bal karján lévő szögesdrót tetoválás. Az arc nagyon naiv, főleg a fül elhelyezkedése, szinte "ufós".

Angyalok

Menyhárt József fényképe. A mű Balassagyarmaton készült.

Ha ez a kép nem másolt, akkor a fogvatartott rendkívül ügyeskezű és kreatív festő. Nem ismeri véletlenül valaki a kép eredetijét?

Szárnyaló galamb

Balogh Zsolt gyűjtése. 

A képen a nap és a sugarai teljesen szimbolikusak, már-már kubista stílusúak. Érdekes kérdés, hogy vajon mit jelent az, hogy a galamb meg van gyűrűzve. A fehér szín egyértelműen az ártatlanság.

Perspektíva

Balogh Zsolt gyűjtése egy kiállításról, ahol fogvatartottak képei szerepeltek.

Az eredeti egy Lotz Károly kép, ami Magyar Nemzeti Galériában látható. A blogon több fürdő nő szerepel. Míg éppen az etnikai konfliktusok témában válogatom a képeket, arra gondoltam, hogy ezeken a rajzokon a női testen kívül az is lényeges, hogy a börtönközeggel "szöges" ellentétben állnak a "tiszta" nők.

Változtatás

Vérrel írt végső üzenet

A fogvatartott öngyilkosságot követett el, de előtte ezt írta a falra. Egy betű olyan tenyérnyi nagyságú lehet. Kegyeleti és szolgálati okokból más infomrációt nem közölhetünk. A vérrel írt suicide note-ok gyakoriak a zárt intézetekben.

Strigulák

Rivotril szörny

Köszönet a kép alkotójának, és a Váci Fegyház és Börtönnek, hogy külön engedélyezte a kép publikálását.